Folytatjuk az edzéstervek közlését. Mivel jelenleg nincs verseny szezon, most egy alapozó jellegű, női ötnapos programot mutatunk be, olyan hölgy versenyzők számára készült, akik első sorban a combhajlító, a fenék, és a vádli izmokat szeretnék felhozni, az alapozás során.
Akinek ezek az izmok genetikailag nem fejlettek, azoknak sajnos csak nagy odafigyeléssel, kemény edzéssel hozhatók fel, és még akkor sem könnyen.
Mindig hangsúlyozom, a program nem örök érvényű igazság, csak alternatíva.
Nem mindenkinél működik, de a tapasztalás szerint sokaknál igen.
Talán érdemes rajta elgondolkodni.
Tovább a teljes cikkhez »

A vállizmot célszerű a trapézizommal együtt edzeni, hiszen azok a gyakorlatok, amelyek a vállizmokat fejlesztik, a trapézizomra is hatnak, csak kisebb mértékben.
Mivel a váll ízület a legösszetettebb ízület, ezért különösen nagy hangsúlyt kell fordítani a bemelegítésre.
A váll edzésnél antagonista szettet javaslok, illetőleg a váll és a trapéz gyakorlatokat is szettben végezzük.
Tovább a teljes cikkhez »

A szuper szett edzést elsősorban formába hozásnál szokták alkalmazni, segítségével intenzívebb, pörgősebb edzéseket lehet végezni, ami szálkásításnál nagyon hasznos.
A súlyzós edzés előtt mindig végezzünk alapos gimnasztikai bemelegítést, szálkásításnál az izmok könnyebben sérülnek.
A comb és a fenék edzésénél célszerű antagonista szett edzést alkalmazni.
A közölt gyakorlatsor csak egy alternatíva, amin érdemes gondolkodni, nem mindenkinél működő, örök igazság.
Tovább a teljes cikkhez »

A kar edzésénél antagonista szettet javaslok, ami azt jelenti, egy húzó jellegű mozgást párosítunk egy feszítő jellegű mozgással, tehát ellentétes működésű izmok szett edzését javaslom.
A kar izmai a test többi izmaihoz képest kicsik, és súlyterhelés tekintetében sem lehet őket olyan mértékben terhelni, mint egy láb, mell, váll, vagy akár hátizmot.
Így a biceps és a triceps izmokat célszerű szettben edzeni, így a túlterhelés veszélye nélkül jelentősen fokozható az intenzitás, és nagyon erős pumpa érzés érhető el.
Tovább a teljes cikkhez »

Előző cikkünk a mellizmok edzéséről szólt, ebben már ismertettük a szuper szett edzés előnyeit, hogy első sorban milyen időszakban ajánljuk az alkalmazását.
Most folytatjuk a szuper szett edzés alternatíváinak bemutatását, a hátizmok edzésével.
Mivel a hát edzés nagyon nagy súllyal végezhető edzés, ne hanyagoljuk el a bemelegítést, mert ezzel jelentősen csökkenthető a sérülés veszélye.
A hát szett edzésénél egy húzó jellegű mozgást egy evező mozgással kombinálunk.
Tovább a teljes cikkhez »

Véget ért a tavaszi idény, így lehetőség nyílik, hogy új edzés alternatívákat mutassunk be, olyanokat is, amelyeket versenyzőink is alkalmaztak felkészülésük során.
Most egy mellizom edzés lehetőséget mutatunk be, egy szuper szett edzést, melyet elsősorban formába hozáskor ajánlok.
Ez csak egy lehetőség, nem garantálom, hogy mindenkinél beválik, hiszen sokfélék vagyunk, de talán érdemes rajta elgondolkodni, kipróbálni.
Alapelve, hogy egy nyomó jellegű erőgyakorlatot szettben kell végezni egy nyújtó, izoláló jellegű gyakorlattal.
Tovább a teljes cikkhez »

Mivel messze még a tavaszi versenyszezon, bőven van időnk fejleszteni  az edzés rovatot.
Ezt az edzéstervet olyan haladó testépítőknek ajánlom, akiknek a széles hátizma magasan tapad, gyenge a törzsfeszítő izom, és a combhajlító.
Természetesen ez csak egy lehetséges alternatíva, amin érdemes elgondolkodni, nem örök érvényű igazság, hiszen nem létezik olyan módszer, ami mindenkinél egyformán működik.
Tovább a teljes cikkhez »

A gerinces fajokban a csontszövet biztosítja a mechanikai stabilitást, lehetővé teszi a helyváltoztató mozgást, és védelmet nyújt a központi idegrendszernek és a mellkasi szerveknek.
A csontszövet nagy része a gyermek, és a serdülőkorban fejlődik ki, de folyamat folytatódik fiatal felnőttkorban is és a csonttömeg maximuma 30-35 éves korban éri le maximumát.
Tovább a teljes cikkhez »

Az emberi mozgatórendszer egyik legösszetettebb struktúrája a gerincoszlop. A gerincoszlopot a csigolyák és a köztük elhelyezkedő porckorongok alkotják. A gerinc 5 szakaszra osztható: nyaki (7 csigolya), háti (12 csigolya), ágyéki (5 csigolya), keresztcsonti (5 csigolya), és farokcsonti szakaszra (3-5 csigolya). A legnagyobb mozgás terjedelemmel a nyaki szakasz bír, ezt követi az ágyéki és a háti szakasz. Tovább a teljes cikkhez »

A felső végtag mozgásaiban részvevő izületek közül a csukló és az ujjak izületei a legkisebbek, ám szerepük annál nagyobb.
Segítségükkel ragaduk meg tárgyakat, szorítjuk a súlyzót, tehát nagy erőkifejtést ugyanúgy végzünk vele, mint finom precíz mozgásokat (írás, rajzolás).
Akut sérülések inkább esések folyamán alakulhatnak ki, hiszen a sportoló tompítani próbálja az esést, melynek során az impakt erő igen nagy terhelést mér az izületre, ami károsodással járhat.
Az izületi árkot az orsócsont izületi felszíne alkotja.
A csukló szigorú értelemben két tengely körüli mozgásra képes, kézháti és tenyér irányú hajlításra, továbbá orsócsonti és singcsonti távolításra.
Tovább a teljes cikkhez »