Energiaszükséglet
k, 2007-11-27 21:00 - Zentai Andrea
Energiaszükségletünket kalóriában vagy KJ-ban (kilójoule) határozzuk meg. Egy kalória az a hőmennyiség, amely 1 g 14,5 °C-os víz hőmérsékletét 15,5 °C-ra emeli normál légköri nyomáson. Az SI mértékrendszer szerint ma már joule-ban, illetve kilójoule-ban adjuk meg ezen értékeket, ám ez még nem teljes körűen alkalmazott megoldás. Az emberi szervezet számára szükséges energia a táplálékból (fehérje, szénhidrát, zsír) származik. A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kalória/g.), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kalória/g.) és a szénhidrátok (4,1 kalória/g.) jutatják a szervezetbe.
A napi energiaszükséglet meghatározásához többféle képlettel találózhatunk, melyek többé-kevésbé azonos eredményre vezethetnek. Nagyon fontos azonban, hogy e képletek csak egy kiindulási alapot jelenthetnek, hiszen a tényleges szükséglet nemcsak a testsúlytól, hanem az anyagcsere gyorsaságától, edzésintenzitástól, nemtől, kortól, egészségi állapottól is függ. S minthogy nincs két egyforma ember, így nem is kreálható egy általánosan alkalmazható, mindenki számára tökéletesen megfelelő, számítási módszer. A következőkben olvasható számítások eredményeit tehát csak irányszámként kezeljük. A szükséges mennységet ezen eredményekből kiindulva határozhatjuk meg, naponta történő mérlegeléssel néhány nap leforgása alatt. Ezt a mennyiséget természetesen szükséges folyamatosan felülvizsgálni, s a mindenkori fizikai aktivitáshoz és céljainkhoz igazítani. Ezek után már csak minden másnap, vagy minden harmadnap ráállunk a mérlegre és megnézzük, hogy szervezetünk számára még mindig elegendő e a néhány héttel, hónappal azelőtt beállított mennyiség, és a céljainknak megfelelően alakul e testsúlyunk és testkompozíciónk.
Az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott módszer szerint először az alapanyagcserét kell kiszámítani a következő táblázat segítségével:
Ülőfoglalkozás mellet ezt 1,2-vel, közepes aktivitás esetén 1,4-gyel, magas aktivitás esetén 1,6-tal kell megszorozni, hogy megkapjuk a napi kalória szükségletet. Ehhez kell hozzáadni kb. 500-600 Kcal-t illetve elvenni kb. 500 kcal-t attól függően hogy hízni vagy fogyni szeretnénk. Tehát pl. 20 évesen 86 kg esetén (15,3 x 86 + 679) x 1,6 = 3191 a fenntartási szint, ehhez plusz 500 Kcal a növekedéshez 3691 Kcal-t jelent.
Egy egyszerűbb módszer szerint, ha valaki keveset mozog, szorozza meg testsúlyát 22-vel, s megkapja azt a kalória mennyiséget melyet naponta fogyaszthat, úgyhogy súlya változatlan maradjon. Ha valaki közepes intenzitású aktivitást végez ez a szorzó 33. És ha valaki magas intenzitással sportol, testsúly-kilogrammonként 44 kalóriát vehet magához, testsúlyának fenntartása mellett.
A napi energiaszükséglet meghatározásához többféle képlettel találózhatunk, melyek többé-kevésbé azonos eredményre vezethetnek. Nagyon fontos azonban, hogy e képletek csak egy kiindulási alapot jelenthetnek, hiszen a tényleges szükséglet nemcsak a testsúlytól, hanem az anyagcsere gyorsaságától, edzésintenzitástól, nemtől, kortól, egészségi állapottól is függ. S minthogy nincs két egyforma ember, így nem is kreálható egy általánosan alkalmazható, mindenki számára tökéletesen megfelelő, számítási módszer. A következőkben olvasható számítások eredményeit tehát csak irányszámként kezeljük. A szükséges mennységet ezen eredményekből kiindulva határozhatjuk meg, naponta történő mérlegeléssel néhány nap leforgása alatt. Ezt a mennyiséget természetesen szükséges folyamatosan felülvizsgálni, s a mindenkori fizikai aktivitáshoz és céljainkhoz igazítani. Ezek után már csak minden másnap, vagy minden harmadnap ráállunk a mérlegre és megnézzük, hogy szervezetünk számára még mindig elegendő e a néhány héttel, hónappal azelőtt beállított mennyiség, és a céljainknak megfelelően alakul e testsúlyunk és testkompozíciónk.
Az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott módszer szerint először az alapanyagcserét kell kiszámítani a következő táblázat segítségével:
|
Életkor (év)
|
Kcal/nap
|
|
Életkor (év)
|
Kcal/nap
|
|
Férfi
|
|
|
Nők
|
|
|
10-18
|
17,5 x testtömeg + 651 |
|
10-18
|
12,2 x testtömeg + 746
|
|
18-30
|
15,3 x testtömeg + 679 |
|
18-30
|
14,7 x testtömeg + 496
|
|
30-60
|
11,6 x testtömeg + 879 |
|
30-60
|
8,7 x testtömeg + 829
|
|
60-?
|
13,5 x testtömeg + 487 |
|
60-?
|
10,5 x testtömeg + 596
|
Ülőfoglalkozás mellet ezt 1,2-vel, közepes aktivitás esetén 1,4-gyel, magas aktivitás esetén 1,6-tal kell megszorozni, hogy megkapjuk a napi kalória szükségletet. Ehhez kell hozzáadni kb. 500-600 Kcal-t illetve elvenni kb. 500 kcal-t attól függően hogy hízni vagy fogyni szeretnénk. Tehát pl. 20 évesen 86 kg esetén (15,3 x 86 + 679) x 1,6 = 3191 a fenntartási szint, ehhez plusz 500 Kcal a növekedéshez 3691 Kcal-t jelent.
Egy egyszerűbb módszer szerint, ha valaki keveset mozog, szorozza meg testsúlyát 22-vel, s megkapja azt a kalória mennyiséget melyet naponta fogyaszthat, úgyhogy súlya változatlan maradjon. Ha valaki közepes intenzitású aktivitást végez ez a szorzó 33. És ha valaki magas intenzitással sportol, testsúly-kilogrammonként 44 kalóriát vehet magához, testsúlyának fenntartása mellett.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 6100 olvasás
Címkék: 









