Vállsérülések fizikóterepiája

i_vall2.jpg
A váll izület típusát tekintve szabad izület, azaz gömb izület. Igen összetett három csont alkotja és ezek mindegyike külön ízesül.
A Humerus és a Scapula a Gleno-Humerális izületben (Art. Humeri), a scapual a claviculával az acromionnál (A clavicula és a humerus külön nem ízesül). A izületi vápa, a glenohumeális izületben a scapula fossa glenoidale része, ebbe illeszkedik a humerus feje, mely jóval nagyobb, mint a vápa (a vápa szélességét néhány miliméteres rostos porcszegély növeli).
Ez teszi a vállat sérülékeny izületté. Az izület stabilizálásában szalagok vesznek részt:lig. Coracohumerale, lig. Coracoacromiale és maga a „Capsula”.
A nagy mozgásterjedelmet a laza tok teszi lehetővé, ugyanakkor ez az oka számos sérülésnek, mivel ezen szalagok nem nyújtanak kellő stabilitást az esetleges külső erőkkel szemben (kosárlabdában dobás közben a karra mért ütés).
A bicepsz tapadási helye is a tokon belül található, ez az anatómiai elrendezés az oka a leginkább dobó atlétákat súlytó, nehezen gyógyuló sportsérüléseknek.
Fontos megemlíteni az izmok szerepét az izület stabilizálásában. Felülről a m. deltouideus mintegy vápaszerűen öleli körbe a humerus fejét és segít a stabilizálásban. Elölről a hónalj-árok elülső részét is képező m. pectoralis major, hátulról A rotátor köpeny izmai (m. Supraspinatus et Infraspinatus et Teres Minor et Subscapularis ), kismértékben a m. Latisimus Dorsi és a m. Teres major.

Sérülések:
A váll sérülékeny izület, pont a viszonylagos instabilitás miatt. Sérülése az összes olyan sportban előfordul, ahol a sportoló a felső végtagját használja.
Dobó atléták, súlyemelők gyakoris panasza a bicepsz túlterheléséből adódó „váll” fájdalom melyet az eredési hely izgalma okoz.
Másik nagyon gyakori kórkép a delta eredési területének fájdalma.
Ezek a fájdalmak leginkább tartós megterhelés közben vagy utána jelentkeznek, és ha nem pihentetjük/kezeljük, akkor könnyen csonthártya gyulladás alakulhat ki.
Nagyon laza szalag rendszer esetén (és kevés izom) az izület még instabilabbá válhat és előfordulhat diszlokáció.
A Diszlokáció: ez akkor következik be, amikor a humerus feje elhagyja az izületi vápát. 3 fajta diszlokációt különböztetünk meg: Anterior(elülső) ez az estek 95%-át teszi ki, Posterior(hátulsó),- mely a rotátor köpeny izmainak kiegyensúlyozatlanságából adódhat- és az Inferior, ez kevesebb, mint az esetek 1%-ban fordul elő.
Diagnosztika: Általában elég egyértelműen megfigyelhető és kitapintható, de egyes estekben röntgenfelvétellel egyértelművé lehet tenni a kérdéses eseteket. A karcsont feje nem illeszkedik a vápába (képen)
Általános tünetek:
- Nagy fájdalom a vállban, mely a karba sugárzik ki
- Fájdalommal járó mozgás. Nem tudja a helyes pozícióban emelni a karját, kar ki-be rotál
- Hideg, dermedt kar és kéz.
- Legtöbb esetben látható, tapintható a váll abnormális helyzete.
Bôrelszínezôdés:Látható haematoma a váll körül, esetleg lesűllyedve a m.pectoralis major és m.biceps izomhasa mentén.

- Duzzanat.
- Ödéma: Az egész kar és kéz ödémás pangása gyakori tünet.
- Atrófia: A m.deltoideusban és a rotátorokban.
- Fokozott feszülés: A m.trapesius felsô traktusa, m.biceps brachii
- Vállízület kontúr :Lépcsô tünet a m.deltoideus gyengeségénél (caudalis instabilitás)
- Lapocka kontúr: Váll rövidebbnek tűnik, a lapocka magasabban áll.
Kezelés:
- A sérült vállát a normális helyzetbe kell vissza rakni.
Jegeléssel pedig enyhíthetjük a fájdalmat.
Közvetlen a sérülés előtt pedig jó ha egy párnát helyezünk a törzs és a kar közé.
- Közvetlenül a sérülés után a vállat néhány napig rögzíteni kell! Hosszútávon azonban az immobilizáció (gipsz) nem befolyásolja kedvezően a rehabilitációt.
- Amennyiben mégis a gipsz mellet döntünk a hagyományos befelé rotált kar helyett, kifelé rotáljon a kar 90 fokkal a törzstől.
- A szalagok kollagénből állnak. Ha a kollagént egy meghatározott hőmérsékletre hevítjük (ezt befolyásolják a páciens egyéni adottságai súly, izomzat,stb.) „összehúzódik”.
Az emberi test ezt úgy kezeli, mint egy sérülést és a megrövidült szalag körül kollagént fog termelni.
Elméletileg ez a „szorosabb” szalag segít stabilizálni a vállizületet.
- A diszlokáció után a váll izomzatának megerősítése igen fontos, hogy elkerüljük a további sérülést. Ha a páciensnek erős fájdalmai vannak, alkalmazhatjuk a Kyrokinetisc technikát melynek folyamán 3-4 perces hűtés után gyakorlatokat végeztetünk a pácienssel (oldalemelés, előre emelés).
Ez az eljárás segít csökkenteni a fájdalmat, így a izom erőnövekedése gyorsabb ütemű.
- Az izmok erősítése segít elkerülni a reluxációt!
- A bicepsz erősítésével is hozzájárulhatunk a diszlokáció kezeléséhez, mivel ez az izom is segít stabilizállni a váll izületet.
Rotátorköpeny sérülés:
Igen gyakori sérülés a subacromiális váll fájdalmak leggyakoribb oka.
Három esetet szokás megkülönböztetni: Rotátorköpeny tendinitisz, szakadás, és az un. „ütközés” szindróma.
- A tendinitisz a rotátorköpeny izom inainak steril gyulladása a túlerőltetés következtében (gyakori dobóatlétáknál és úszóknál) egyes esetekben Ca rakódik le az inakban a hosszan tartó gyulladás miatt, ekkor beszélünk calcific tendonitisről.
Végső stádiumában capsulitis vagy angol nevén frosen shoulder is kialakulhat (bár a kettő nem ugyan az)
- A szakadás már súlyosabb ebben az esetben részlegesen vagy teljesen elszakad az izom inrésze.
- „ütközés” szindróma: ebben az esetben a subacromiális hely nem „elég” az izominaknak.
Az izmok folyamatosan súrlódnak a csonthoz ez érzékennyé teheti őket, sőt szakadáshoz is vezethet.
Ebben az esetben a fájdalom nyugalomban is érezhető, mely aktivitásra fokozódik.
Tesztek:
- Hawkins and Kennedy teszt (Subacromion impingement teszt): a kart a terapeuta előre emeli. A könyököt 90°ban stabilizálja és meggyőződik a relaxáltságáról. A kart a csukló mozgatásával először ki, majd egy gyorsabb mozdulattal befelé rotálja.
- A teszt pozitív, ha a páciens az acromion alatti területen érez fájdalmat.
- Mindhárom bántalom tesztelésére alkalmas.
- Üres/Teli- csésze teszt (supraspinatus seszt):
A páciens karját 90°ban távolítjuk a törzsétől.
Majd kb. 45°ban kifelé majd befelé rotáljuk, hogy a tenyér egyszer lefelé (üres csésze), másodszor felfelé nézzen (teli csésze).
A terapeuta mind a két helyzetben enyhe lefelé irányuló nyomást mér a csuklóra.
- A teszt pozitív, ha izom fájdalmat érez a páciens, vagy ha izom gyengeséget tapasztalunk (az egyik váll könnyen lenyomható.
- Neer-féle impigement teszt:
a terapeuta maximálisan anterflektálja a befelé rotált kart.
Eközben stabilizálja a csuklót és a scapulát.
- Pozitív teszt esetén fájdalom a subacrominális részen.
-„Fájdalmas ív” teszt:
A terapeuta kérésére a páciens maga mellől ívesen emeli a kezét ki, majd befelé rotálva .
- Pozitív a teszt, ha fájdalmas szakasz 70 és 120°közé esik.
-Drop arm teszt:
A terapeuta a kart a fej fölé emeli, majd megkéri a pácienst, hogy lassan engedje oldalra le a kezét.
- A teszt pozitív ha, 90°után a kar hirtelen „zuhanni kezd”, ez indikátora lehet az ínszalag szakadásnak (főleg a supraspinatus).
Ha szükséges a rotátorköpeny sérülése esetén is alkalmazhatóak képalkotó eljárások Röntgen, MRI.
Kezelés:
- Szteroidos kezelés: ha nagy a fájdalom az orvos cortikoszteroid injekciót adhat, hogy enyhítse a fájdalmat.
- Operáció, Arthroplastika: itt a sebész eltávolítja a lerakódott Ca-t, a csont kinövést.
Súlyos esetekben részleges hemiarthroplasty) vagy teljes (prosthetic arthroplasty) vállpótlás szükséges.
- Rehabilitálásában fontos hogy előbb a egyszerű mozdulatoktól haladjuk a komplex mozgásformákig.
- Először is stabilizálni kell a vállizületet, aztán következhet az erőfejlesztő rész:
- Először izometriás edzés a páciens erőt fejt ki melynek a terapeuta ellent tart. (oldalra, előre)
- Könnyített fekvőtámaszok
- Karemelések (előre, oldaltra)
- Óvatosan a kar kifelé rotálása oldalt fekvésben
- Horizontális kar adduktio fekve
- Gumikötél segítségével ki és befelé rotációk
Tilos végezni:
- Kart 90°nál feljebb emelni
- Túlzott ki illetve be rotációk
- A kart tilos a váll síkja mögé engedni
A túlterhelésből adódó rotátorköpeny problémák enyhe maszázsal jól kezelhetőek.
Főként a lapocka tájékon és a hónalj árok izmainak kilazítása szükséges.
Sport:
A sérülés mértékétől függően 1-3 hónapig csak gyógytorna, illetve könnyített feladatok végzése megengedett.
A teljes tehermentesítés nem szolgálja jól a felépülést!
- A tiszta vállmozgások érdekében: Gyakoroltassuk a beteget tükör előtt, ülő, vagy álló helyzetben, ahol láthatóvá válik számára a váll-vállövi ritmus normálistól való eltérése, és hatékonyabban képes ezt korrigálni. Az ép kar dolgozzon együtt a sérülttel.
- Praktikus mozdulatok, Pl.: Fésülködés, ruha ujjba bebújás, tárgyak magasra emelése célszerű, de tilos a kezeket fej mögé tetetni (extrém kirotáció) illetve hát mögé, a hátsó testközép vonalat közelítve (extrém berotáció és retroflexio), ezek a sérülés mechanizmusának kiújulását idézik elő.
- Ugyanezért veszélyes kontrolálatlan karlendítések, támaszkodó, húzódckodó gyakorlatok bordásfalnál, a labdakidobás és elkapás test mögött.
- A sportok közül ajánlott az úszás, de csak meghatározott formában.
Hátúszás a kar ad-abdukciós mozgatásával.
Pl.: Hosszú ideig nem ajánlott kézilabda, kosárlabda, vízilabda.
- Amíg az izomzat gyenge, a vállízület kontraktúrás az extrém terheléseket kerülni kell.